Szeretni semmi. Ha szeretnek az már valami. Ha szeretsz és szeretnek az a minden!
Ha tinédzser korban vagy szerelmes azt senki sem veszi komolyan, csak te, mert ő az első szerelmed, a mindened, de négy hét mulva már nem lesz ott veled.
Aki azt mondja szeret, talán igaz lehet.
Aki azt mondja imád, annak sose hidd szevát.
De aki nem szól semmit, csak mélyen a szemedbe néz annak szívében örökre élsz.
Te vagy az első, kinek hinni tudtam,
Te vagy az első kinek nem hazudtam.
Te vagy az első, kit szívből szeretek,
Te vagy az első, kit sohasem feledek.
Hidj mindent csak azt ne hogy feledlek,
Feledj mindent, csak azt ne hogy szeretlek.
Mikor szerelmes vagy nem tudsz elaludni, mert a valóság jobb az álmoknál.
Ahhoz hogy valakit megszerresünk egy perc is elég...
Ahhoz hogy valakit elfelejtsünk egy élet is kevés...
Ne feledd az élet akármilyen mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha.
Egy nhő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha tudja, hogy szeretik.
Van szőke herceg fehér lovon, de HELLO, én a barnákra bukom.
A szerelem mindent pótol, de a szerelem nem pótol semmit.
A szerelem csak egy szó, amíg nem jön valaki, és jeletést ad neki.
A csók sokkal jobb végzet, mint a bölcsesség.
A szerelem széppé teszi azt amink van, vissza adja at, amit elveztettünk, és azzal is megajándékoz, ami eddig nem volt a miénk!
Egyetlen mondat: Köszönöm, hogy vagy nekem, nélküled már nem tudnám élni az életem!
Nem ismersz eléggé ahoz, hogy szívből szerethess, de szerethetsz azért, hogy igazán megismerhess.
Ha mindenki más elpusztulna és csak ő maradna életben: általa tovább élnék én is. De ha mindenki más megmaradna, és csak ő pusztulna el, az egész világ idegen lenne számomra, nem érezném magam többé részasének.
Ha én valakit szeretek, akkor biztos, hogy nem fogom őt megszégyeníteni. Mert a szerelem egyik alapvetése, hogy tudnálak bántani, de nem foglak.
Soha senki nem szerette úgy a másikat, ahogyan mindenki szeretné, ha szeretnék.
Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy- most meg kevés.
A szerelem megsemmisíti az észt: az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edény- mikor az egyik megtelik a másik kiütül.
A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor kiakar bontakozni, alvakít a fénye, és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékot, amelyet pedig éppen a fény idéz elő.